Bor... Mámor... Riviéra...

BOLDOG NÉVNAPOT JULUS!!!! :)

Az utolsó napunk méltó megkoronázása volt az eddigieknek... Hajnalban átrepültünk Münchenbe, ahol majdnem az egész napot töltöttük. Ez a város gyönyörű, bár egész más mint a Riviéra. Tele van csodaszép templomokkal, épületekkel és egy hangulatos főutca húzódik a szívében. (Váci utca feeling...) Sétálgattunk sokat, láttunk egy csomó rendőrt meg katonát, ezért egy percre azt hittük talán valami baj van, de kiderült, hogy csak egy ünnepség miatt zárták le a Marienplatzot... A fő cél persze a Hofbräuhaus volt, Julus névnapi kívánsága!! :) Ez a hely egyszerűen fantasztikus, tiszta Oktoberfest érzés (nem mintha tudnám milyen az, de mégis úgy éreztem ott vagyok...). A hosszú asztalok közt térdnadrágos, tollas kalapos bácsik zenéltek, a pincérek pedig igazi bajor ruciban szolgálták fel a kolbászt... nagyon jót ettünk, Julus pedig könnyedén megküzdött a beígért literes korsó sörrel!! :) Büszke vagyok!!! ;)

Ebéd után visszametróztunk a reptérre és szépen felültünk a kényelmes budapesti gépre... Minden rendben ment az úton, kicsit fáradtan, szomorkásan de fantasztikus élményekkel gazdagodva tértünk haza kicsiny országunkba...

Végezetül néhány kép... Azt hiszem magukért beszélnek!! :)

Köszi a kommenteket mindenkinek!! :) Emese -barna sosem leszek, de töretlenül próbálkozom! ;)

Ma Cannes volt a program, jó sokat mentünk vonattal jóóó korán... Az első dolgunk az volt, hogy áthajóztunk a Marguerite szigetre, hogy megnézzük Fort Royalt. Itt tartották fogva annak idején a Vasálarcost. Igazából ez csak egy legenda, egyedül találgatni lehet, hogy ki volt az álarc mögé rejtve. Ennek ellenére érdekes volt, láttuk a cellát és megtudtuk, hogy ezt a férfit 11 év fogság után átszállították a Bastilleba, és ott halt meg (vagyis a három testőr mégsem szabadította ki, mint a filmben...) Jujj meg is nézem ha hazaértem, nem elfelejteni!! Ezt az idézetet ott olvastam és nagyon tetszik:

“The Man in the Iron Mask, this prisoner whose name no-one knows, whose forehead no-one has seen, a living mystery, a shadow, an enigma, a problem.”  (Victor Hugo)

Rengeteget sétáltunk még a szigeten, ami szintén egy kabóca birodalom, ahogy az egész Riviéra... Sosem sikerül meglesni őket, de állítólag úgy néznek ki mint egy nagyobb méhecske és az oldalukon lévő kis "reszelővel" adják ki azt a jellegzetes hangot, ami itt minden fa és bokor zeng! :) Cukik nagyon. :) Végigmentünk egy eukaliptusz fasoron is, amit belengett a frissítő eukaliptusz illatfelhő...Gyönyörű volt, csak árnyékot nem adott... Ahogy vártuk a hajót visszafelé pont sikerült lecsapnunk egyre, ami üresen tartott volna Cannes felé, így majdnem egyedül voltunk rajta és nagyon élveztük!! :) Ezután készítettünk néhány idióta képet és végigsétáltam a Cannesi Filmpalota vörös szőnyegén... Hahh, akár egy sztár... ;) A vonat persze késett, de a jó egyórás hazafelé úton így mindketten még jobbat bóbiskoltunk rajta... 

Délután egy utolsó Larvotto (a beach...), de jó volt, hiányozni fog... :( Aztán siettünk haza készülni a vacsira, ahova Julus szülei hívtak meg minket. A La Saliere egy nagyon modern, vagányan elegáns kitűnő olasz étterem a kikötőnél. Ittunk egy üveg jó Chiantit és nagyon finomakat ettünk. :) Hazaséta közben igyekeztem búcsút venni a várostól, de nagyon nehéz szívvel hagyom itt ezt a csodás helyet. :( Most éjjel fél egy van, holnap reggel hétkor felszáll a repülőnk München felé, szóval nagyjából három óra múlva szól az ébresztő... Egész nap várost nézünk, megebédelünk a Hofbräuhausban, ahol Julus a névnapja alkalmából meg kell hogy igyon egy jó literes korsó sört!!! :) Aztán majd kitámogatom a reptérre és fél ötre otthon is leszünk!!!:(

Plage Mala a legszebb strand amit valaha láttunk!! Nem a legközelebbi, ezért busszal mentünk, de azt sem tudtuk hol szálljunk le, a vezető meg semmit nem segített. Hát persze rosszul improvizáltunk, "kicsit" hamarabb sikerült leszállni úgyhogy gyalogolhattunk egy csomót. Még nagyon korán volt, úgyhogy a reggeli morci kedvemnek külön jót is tett egy kis nyugis hullámzás-hallgatós tengerparti séta. Ez a part valami csoda volt, fehér kövek és kristálytiszta víz... Amit hátrányként megemlítenék összesen annyi, hogy azokon a nagy köveken igencsak fájdalmas tud lenni a közlekedés, meg hogy annyira szép volt, hogy megőrültünk, hogy nem vittük a búvárcuccot!! :( Nem maradtunk sokáig sajnos, mert délutánra nagy kirándulást terveztünk, úgyhogy elindultunk felfelé a buszhoz. Rettenetes lépcsősor fogadott, alig álltunk a lábunkon mire végre célba értünk... Fársztó dolog nyaralni!! :)

Mint étkeztetési felelős a mai főzőcskét arra cseréltem, hogy leszaladtam a pizzériába és beszereztem egy igazi isteni olasz pizzát ebédre. Otthon miért nem tudnak ilyen finomat?!

Délután felmentünk a Tete de Chien sziklára, ahonnan teljes kilátás volt Monacora és a környékre... A busz egy óvárosnál tett le, de ez még szebb volt mint az eddigiek!! Ohh, a világ legromantikusabb helye... :) Pont ahogy az ember elképzeli az ilyet a zsalugáterekkel (volt rózsaszín is!!) és a sok cicával meg a régi falakkal és színes virágokkal. A városon át vezetett az út a csúcsra, meg még egy óriási kaptatón aminek úgy tűnt sosincs vége a kopár aszfalton, semmi árnyék, és még vizet se vittünk... Persze megérte, mint mindig. Lefelé már kicsit kókadtak voltunk, csak azt vártuk, hogy ihassunk és találjunk egy kis árnyékos ülőhelyet... A buszra várva el is bóbiskoltam egy kicsit a padon, ez már az az állapot, amikor bárhol bármikor... :)

Hazafelé beugrottunk a vonatállomásra megvenni a holnapi jegyeinket Cannes-ba (tudjátok, a filmfesztivál meg ilyenek...), aztán mire megérkeztünk már Julus szülei vártak minket itthon! :) Vacsiztunk, boroztunk, már csak egy kis pihi hiányzik! :)

Egy tökéletes francia reggel sétával indul baguettel a hónunk alatt és gőzölgő croissonttal a kezünkben, ezért ma én is ezzel kezdtem és megleptem Julust egy kis reggelivel... :) A mai program Nizza, úgyhogy sietnünk kellett a buszhoz, ami persze késett... Az ottani buszpályaudvar az óváros mellett van, így egyből megkezdhettük a nézelődést. A szűk utcácskák zsúfolásig voltak éttermekkel és boltokkal, nagyon hangulatos volt. Nice is very nice!! :) Haha... Rátaláltunk egy jó kis "ócskapiacra" Julus szerint legalábbis, igazából antik... Nézelődtünk, de nem nagyon láttunk kedvünkre valót, amit meg mégis az rettenetesen drága volt, pedig Julusnak feltett szándéka volt venni valami giccset!! :)

Nemsokára kijutottunk a tengerpartra, megcsodáltuk a pálmasort és felfedeztük, hogy a várba ahova tartottunk lifttel is fel lehet jutni, ami azért jó, mert mostanra már nagyon elfáradtunk a sok túrázásban. Fentről gyönyörű volt a kilátás a városra és a vízre, ráadásul a reptérre is ráláttunk, úgyhogy amíg Julus a művészképein ügyködött én figyelhettem a repülőket fel- és leszállás közben... Olyan izgi, a repülőzést nem lehet megunni!! :) Hatalmasat sétáltunk fent, láttunk egy nagy vízesést és nagyon élveztük, ahogy a szél permetezte ránk a vizet a perzselő hőségben. Lefelé már nagyon megéheztünk és én mindenképp igazi francia tartlettere vágytam, ha már itt vagyunk... Visszasétáltunk az óvárosba, de végül quiche lett belőle, annyira jól nézett ki!! Julus baconost, én pedig spenótos-lazacost... Végre rászánta magát, hogy megkóstoljon a halamból (tudniillik ő ilyesmit meg nem eszik...), de annyira rosszul lett az ízétől, hogy gyorsan le kellett öblíenünk az ebédet egy nagy fagyival!! :) A főtéren rengeteg fagyizó volt, de mi a legjobbat fedeztük fel!! Hatalmas volt a választék, lehetett kapni például bazsalikomos-paradicsomost, toast ízűt, vagy jázminost. Julus levendula fagyit evett, én meg avokádót, mi mást... ;) Annyira különleges volt, nagyon fincsi!! :) Nassolás közben visszaértünk a partra és megcsodáltuk a szállodasort, különösen a Negrescot, ami egy nagyon híres és elegáns szálloda. Hmm... :) Innen már nem volt messze az állomás, délután vonattal mentünk haza, ahol volt még annyi lelkierőm, hogy egy paradicsomos pennét alkossak uzsira. :)

Estefelé gondoltuk, hogy megnézzük a Casinot még egyszer világosban is, utána pedig beugrottunk a shopping centerbe körülnézni az exkluzív boltokban. Hazafelé vásárolgattunk néhány szuvenírt, később pedig egy utolsó bevásárlásra mentünk, hogy otthon se maradjon senki itteni kaja nélkül!! :) Holnap jönnek Julus szülei, már nagyon várjuk őket!!!

Verőfényes napsütés fogadott reggel a teraszon, úgyhogy fel is pattantunk a vonatra, és elinultunk Olaszország felé. Az volt a terv, hogy leszállunk Carnolésban és visszasétálunk Cap Martinig megkerülve a félszigetet. Gyönyörű volt a tenger, a partján vezető kis úton mentünk végig. Láttunk különleges fákat, helikoptert, nagy hajót, csillogó kék öblöket, hófehér sziklákat és hallgattuk ahogy a kabócák muzsikálnak. :) Julus tökéletes fotó témákat talált minden méteren, úgyhogy lettek képeslap képeink Monacoról, mert nagyon szépen ráláttunk az egészre... A térképen bekarikáztam, hogy hol voltunk meg Monaco és a környék is elég jól látszik rajta.

Ez volt az eddigi legmelegebb nap, szó szerint döglesztő... Vegetáriánus elméleteinket ma egy avokádós csirkével döntöttük meg, de azt hiszem megérte!! :) Ebéd után rohantunk ki a starandra, annyira jó volt a víz!! :) Végre fogott is a nap egy kicsit, de végül nem bírtuk sokáig a hőséget, pedig még napernyőt is vittünk, melynek leszúrásában egy igen lelkes bácsi is segédkezett... :)

Vacsi után elindultunk a szokásos esti sétánkra. Ezúttal Monaco másik oldalát néztük meg, ami ha átmentünk a másik járdára, akkor már Franciaország!! Ez a hely Fontvieille, itt van a stadion, a cirkusz és egy kikötő gyönyörű hosszú mólóval... A tenger rendkívül nyugodt volt, és ez a hangulat ránk is átragadt. Nagyon szépet sétáltunk, persze megint éjszakába nyúlóan. Kipróbáltam a furi ruhát amit a múltkor vettem, és azt hiszem szeretem!! :) Minden olyan szépen és igényesen ki van világítva, nincs olyan pontja Monaconak amiben ne lehetne gyönyörködni...

A mai program Eze Village volt. Ahhoz, hogy odajussunk le kellett intenünk a buszt az utcán. Julus aggódott is kicsit, mert még sosem csinált ilyet, de persze minden simán ment, és a buszvezető bácsi is nagyon (talán kissé túlságosan is...) kedves volt! :) Negyed óra alatt el is jutottunk ebbe a kis francia mesevárosba. Szűk utcácskák és igazi régi zsalugáteres házikók fogadtak, de minket legelőször a parfümgyárak érdekeltek!!! Szerencsére a Fragonardban pont akkor indult az angol nyelvű körbevezetés amikor betoppantunk és egy nagyon bájos hölgy mutatta be először a gyárat, aztán egy csomó illatot is. Érdekes volt, nem gondoltam, hogy így készítik a parfümöket. Kipróbáltattak velünk egy bőrfiatalító csodakrémet is, amitől aztán egész nap fénylett meg csúszott az arcom... De persze rengeteg finom illatot éreztünk, és mivel itt szappanokat is gyártanak jól be is vásároltunk belőlük, meg a krémparfüm is nagyon megragadta a fantáziámat, úgyhogy annak is haza kellett jönnie velem... :) Annyi mindent magunkra kentünk, hogy még mindig érzem!! :) Aztán megnéztünk a Galimardot, ami egy kisebb gyár, a ott már semmi extrát nem láttunk, úgyhogy elindultunk bejárni a várost, ami persze a hegyen van ismét... nagyon jó kondiban leszünk mire hazaérünk... :) Annyira szép volt minden, imádom az ilyen romantikus kis helyeket!! Sajnos kicsit felhős volt az ég, úgyhogy a tenger csak halványan látszott, de ennek ellenére nagyon jól elvoltunk ott fent. Benéztünk egy templomba... ahhh álomesküvő... :) (apukám kezdhet spórolni... ;)) Régi volt és meghitt a közepén gyönyörű kristálycsillárokkal. Furi lehet így elképzelni, de tényleg csodaszép volt!!! :) Üldögéltünk még egy kicsit, aztán lesétáltunk, nézelődtünk amíg jött a busz és hazaszáguldoztunk. Úgy vezetett mint az őrült ott a szerpentineken... Ebédre villantottam egy pármai sonkás sárgadinnyés joghurtos salit (ahogy Julust néztem ez a művem azért nem avatott osztatlan sikert, de még kísérleti stádium!!!), meg megcsináltuk az olasz piacon beszerzett házi pestot tésztával meg szárított paradicsommal... fincsi! :) Kaja után irány a beach, de most gyalog mentünk végig a parton. Szép kis séta volt, de végül hullafáradtan roskadtunk le a finom tengerpartra, Julus még édesen el is bóbiskolt... :)

Este Seal koncert volt a part mellett. Nagyon vártuk már, sok szép emlékünk kötődik ezekhez a számokhoz, és a reményeink teljes mértékben beigazolódtak, talán ez az éjszaka volt a nyaralás eddigi fénypontja... Ültünk a mólón, a lábunkat a sziklákra tettük és nagyon élveztünk minden dalt. Amúgy ha VALAKI véletlenül nem ismerné hallgassa meg a kedvencünket:

www.youtube.com/watch?v=7coPq-UjBJ4

Szerintem ez az egyik leggyönyörűbb zene a világon!! Istenien éreztük magunkat és holtfáradtan másztunk haza... :) Pár óra alvás és egy újabb csodaszép nap virrad ránk!! :)

A későn fekvés és korán kelés a kombinációjának következménye az lett, hogy reggel az állomáson halál lazán üldögéltünk (persze a sínnek háttal...) és csak az utolsó pillanatban tűnt fel, hogy a vonat meg majdnem otthagyott minket... :) Végül sikerült elérnünk, és nagyjából húsz perc alatt átsiklottunk Olaszországba, Julus szupi piacra vitt el. Vettünk rucikat, pont ilyenekre vágytam, de hova fogom felvenni?! Persze egész délelőtt nézelődtünk, vásárolgattunk. Kettőnk közül ezt én jobban viseltem, szegény Julus a vége felé már nehezen bírta a strapát, úgyhogy kapott is egy hatalmas adag engesztelő olasz fagyit!! :) Nagyon fincsi volt, már ezért megéri ide jönni!! Átmentünk a zöldségpiacra... illatos gyümölcsök, százféle zöldség, házi pesto, halmokban a szárított paradicsom a sajtokról már nem is beszélve... Ezekből mind jól feltankoltunk, már alig várom, hogy valami fincsit alkossak megint!! :) Az eladók is nagyon cukik voltak, annak ellenére, hogy nagyjából négy nyelven keverve adtuk elő a vágyainkat, és még a sajtokat is végigkóstolhattam!! :) Tutto bene!! Hazafelé a vonaton majdnem elaludtunk, lemerített a meleg és a nehéz csomagok... Arra azért figyelmesek lettünk, hogy a mellettünk ülő pasit néhány perc múlva három rendőr fogta és kísérte el... Hm, biztos valami bevándorló lehetett... Vagy ki tudja?! Izgi... :)

Tiszta vegák vagyunk, már két napja nem ettünk húst... ma is mindenféle grillezett zöldséget csináltam fokhagymás salival meg grill sajttal... Ilyen piac mellett nem is kell más... :)

Éjfél van... Most ért véget a tűzijáték show a kikötőben. Este sétálgattunk a városban, aztán felmásztunk a palotához és a várfal legtetején ülve néztük végig a műsort. Anya imádta volna, Andrea Bocelli üvöltött, a fények mind lekapcsolva és a tűzijáték csodaszép volt!! Jó nagy füstöt csinált maga köré, ami néha sajnos elhalványította, de így is annyira magával ragadó és megható volt, hogy egy kicsit még meg is teltek könnyel a szemeim... Amikor vége lett felkapcsolták a fényeket és az összes hajó meghúzta a kürtöt hatalmas morajt csapva a környéken!! :) Mikor feloszlott a tömeg még nagyon jót mulatkáztunk az ágyúk között, aztán szép lassan lekóvályogtunk a sétáló utcán. Volt valami vicces amit Julus fényképezni akart, aztán egyszer csak azt látom, hogy valami magyar pasival dumcsizik. Itt dolgozik az egyik étteremben és mindenáron lefotózott minket. :) Aztán még valami koncertbe is belecsöppentünk, de a fellépő egy mérsékelten tehetséges francia fiúbanda volt, úgyhogy hamar le is lépünk és hazafelé vettük az irányt...

Olyan jól aludtunk, mint akit fejbevágtak, alig bírtunk kikászálódni az ágyból... Reggeli a teraszon, aztán elindultunk felfedezni a hercegi palotát. A herceg sajnos nem volt otthon, úgyhogy nem kérhettük meg a kezét, de mégis megérte, mert Monaco Ville egyszerűen gyönyörű!!! Romantikusan szűk utcácskák, elegánsan romos épületek és éttermek egymás hegyén-hátán, ráadásul a kilátás is fantasztikus volt. Hatlamasat sétáltunk (legtöbbször lejtőn felfelé...) az égető napon. :) Bementünk a templomba ahol láttuk Grace Kelly sírját, meg ott volt az esküvőjük is anno... És olyan gyönyörűek a parkok, virágok, olajfák és a tenger... Aztán lefelé a szikla másik oldalán jöttünk, hogy közelről is lássuk a kikötőt az óriási yachtokkal. Még odafelé megálltunk egy hangulatos kis piacon, ami tele volt különleges gyümölcsökkel, zöldségekkel... ohhh megőrülök értük!! Ahogy jöttünk haza láttuk hol mennek a Forma 1es autók, és a box utcában most egy vidámpark van kialakítva!! :) Amúgy minden Ferraris amerre nézünk, főleg a souvenir boltokban...

Vettünk még egy pár kaját a szupermarketben, itthon meg a délutáni szieszta kezdeteként összeütöttem egy bazsalikomos pastát, aztán Julus gyümisalit csinált nekünk, ami mellől persze nem hiányozhat a francia rosé sem... ;)

Délután vamos a la playa, vagyis a plage és pancsi a tengerben!!! Nagyon jó volt a víz, úszkáltunk a halacskákkal és süttettük a hasunkat a napon. Szuperjó idő van, és szerencsére a medúzák sem jöttek, pedig állítólag gyakran előfordulnak errefelé... Jujj, nagyon félelmetes!! Itthon fincsi vacsi (Julus végre megengedi, hogy kiéljem rajta a gourmet hajlamaimat, és megeszik mindenfélét a kedvemért amit elé teszek...), csináltam avokádós madársalátát saját házi öntettel, hmmm... És ez csak az előétel volt... ;)

Jól kicsíptük magunkat, hogy meghódítsuk Monte Carlot éjjel... Egyszerűen fantasztikus az a sok ember, a gyönyörű épületek... Újra végigjártuk a kikötőt, a legtöbb hajó nagyobb mint a házunk... Kaszinóztunk is egyet, tiszta Vegas kicsiben!! :) Az operából gyönyörű zene szűrődött ki miközben Julus az éjszakai művészképein ügyködött, úgyhogy - szigorú időbeosztás ide vagy oda - én kicsit belemerülhettem a látvány és a hangok tökéletes kombinációjának élvezetébe... Csodás meleg este volt, és ez a hangulat elragadó!! A képek magukért beszélnek... Holnap hajnalban irány Olaszország, úgyhogy mára zárul a mókatár, mert a vonat bizony nem vár...

El sem hiszem, hogy itt vagyok már olyan régóta terveztük ezt az utat Julussal... Szóval a cél Monaco egy kis Müncheni kitérővel (persze csak a sör meg a kolbász miatt... ;)) Július vége van, forróság és fiatalság, és hogy máshogy tudná két frissdiplomás csaj meglepni magát?! ;)

Reggel némi őrült rohanás és pánik után (amúgy én már megint nem aludtam ki magam...) felkaptuk Julust és végül sikeresen ki is kerültünk a reptérre. Még arra is volt időnk, hogy körbejárjuk a duty free shopokat és magamra fújjak egy rettenetes parfümöt, amitől aztán egyész nap a hányinger kerülgetett... Lufthansa, vagyis Németország... Münchenben szálltunk át és egy kis kirándulással ütöttük el az időt (tényleg csak egy óránk volt) az Olimpiai Stadionnál. Láttuk a BMW tornyot is, nagyon menő volt és gyönyörű idő. Csináltunk egy csomó képet!! :)

Ide majd még visszatérünk hazafelé is, és akkor lesz időnk a belvárosra meg egy kis gasztronómiai élvezetre is... Aztán a metróban volt egy kis kavarodás, mert az nekünk nem tűnt fel, hogy egy csomó szinten közekedik... Miután fennhangon megvitattuk, hogy "akkor most mi van?!" odalépett a megmentőnk, egy magyar csaj és egy perc alatt útbaigazított minket. :) Amúgy annyira jó a vonat, egyszerűen siklik... :) A reptéren már rohantunk (egy Starbucks latte azért még belefért... wuhaha...), de teljesen hiába, mert végül majdnem egy óra késéssel szálltunk fel. Amúgy az úton minden simán ment, semmi légörvény, és a kaja is fini, viszont olyan felhős volt az ég, hogy teljesen eltompította a tenger csillogását. Persze így is gyönyörű látvány fogadott leszállás közben, alig vártam, hogy érezzem a nehéz levegő illatát!!

Amint megszereztük a csomagjainkat kisétáltunk a vonatállomásra,és Julus teljesen odavolt, hogy egy üres vonatra ültünk fel (ez is siklott ám, mint aaa... sikló?!...) :) Állítólag ilyen szupi vonat még nem volt soha ennyire üres és kényelmes és hűvös... Hmmm... A lakás még közelebb is volt mint képzeltem, bár elég meredek kaptatón vonszoltuk a csomagokat... Egyébként gyönyörű, ezúton is nagyon köszönjük Julus szüleinek!!!!! :) Jujj és azt nem is írtam, hogy a vonat idefelé végig a tengerpart mellett ment és csak tátottam a szám a hatalmas villák, yachtok és persze a csodás azúrkék víz láttán.

Gyorsan lepakoltunk és elindulunk a monacoi "tescoba", ami egyébként Carrefour itt. Vettünk egy vagon kaját, éhen halni már nem fogunk!! :) Persze ha éhen nem is, a kimerültség már eléggé úrrá lett rajtunk mire felcipeltük azt a száz kiló cuccot a fülledt forróságban. 

Este már csak annyi volt a dolgunk, hogy egy romantikusat vacsizzunk a teraszon (nagyon szép a kilátás) igazi fincsi francia kajákkal, hmmm volt baguette, sajtok, aioli. Már csak csendben tervezgetjük a továbbiakat, aztán ideje kipihenni a nap fáradalmait, mert sűrű programok várnak ránk... :)